dolce far niente

nem mondhatom el senkinek? elmondom hát mindenkinek.

j. <3

józsef attila * részlet a szabad-ötletek jegyzékéből

csukló - csuka - Szabadszállás - állás

álladalom - kopirpapir

tapir - tortapapir -

be ne csináljak -

csinálmány

állitmány

állvány

ál

kakál

sakál

csak áll

mégis áll

bal

bála

hála

hala

hal

meghal

meghallgat

hallga csak hallga

a legény az anya szívét kivette és megette

kisértetek

levágta a fejét

megszólal a halott anya

megütötted magad, fiam?

Mese

mesemese meskete

tehén segge fekete

fekete Péter

igy daraboltam a legyeket

gyerekek jók legyetek

ha nem, akkor ne egyetek

ne vegyetek

vegyszer

kegyszer

kegyszar

szarkaláb

szép virág

kaláb nélkül legalább

lovászy < Károly> Márton

a lovak az uccán szarnak

vizelniök meg kell állni

meg kell halni

szétverni a világot

póznára huzni

ponyva

nem vette meg

dög undok dög

a kékpettyes elefánt

fehér elefánt

Twain Mark

Márka

Markt

Marha

hamar

gondolkodtam mért siessek?

itt egy nő

nősül

nőszni

baszni

báva

kiszela méla bávatag

buta mint egy fasz

fekete Péter

elvisz az ördög

békakirály

a kis borsó kiugrott

geci

Oláh Geci nótája

Szabad Szó

itéljenek meg

nem én tettem

jaj istenem mit csináltam

elolvassa-e

rájön-e

én ettem meg a buktákat

szamár kölök

mindent szabad

semmit se tudsz

megmutatja másnak is

dögöljön meg a kutya Uristenit

uristenit kis betüvel

teleirom a könyvet

nem értheti

buta mint egy ló

vén ló

vén kurva

csak szeretnéd

viszket a nyakam

viszket a seggem megvakarom még pedig ott ahol én akarom

megdöglött nincs mit tenni

miért küldtek el?

Ők azalatt

basztak

lőttek

ennek már lőttek

jól bebaszott neki

kuss

míg szépen mondom

kitaposom a beledet

lassan járj tovább érsz

mit érsz

mindet mit ér

mit ér baszni

nyalni

szopni

erre is mondják hogy nyalni

nyalánk

falánk

nyulánk

fulánk

vacsorázva jól mulattak az asztalnál, engem nem keltettek föl, sohasem pótolhatom

dögök

ennek már vége

minden előlről

a pinájával megeszi az embert, a faszán kezdi

szétmorzsolja

a faszán kezdi

a combjaival összefogja

fából voltak a combjai és röhögött a katona tiszten

leleplezték a szobrot

mutasd a faszod s én megmondom ki vagy

kivagy

aus

heraus mit uns

buta zsidó

rágyujtottam, ami kimaradt kimaradt

szart ér az egész

ez egy fix pont

kecske

" méti

öreg templom

(...)

keserü imádságok

ez szerelem?

ez szar

minden nő dögöljön meg

impotencia

túl az ó potencián

(...)

sokáig nem írtam, mert a legutolsó bejegyzésem hangulata elhatalmasodott rajtam, az ilyet meg nem szeretném megosztani, mert az a jó, ha ti boldogok vagytok! nem szeretnék különösebben morális tanácsokat osztogatni, de a magam kárán most sokat tanultam, úgyhogy egy rövid gondolatot megér: ha tényleg boldogok vagytok, ne vegyétek természetesnek vagy magától értetődőnek. sokáig gondoltam, hogy én jobb vagyok annál, hogy ne tudjam kezelni az életem, és gyakorlatilag mindent megkapok előbb-utóbb, amit szeretnék. és akkor jön a pillanat, amikor rájössz, hogy nem, nem mindent. SENKI nem kaphat meg mindent. ez pedig felnagyítja azt, amit nem kaphatsz meg, míg a végén már azt sem tudod, hogy tényleg mindig is ennyire szeretted volna ezt a dolgot, vagy csak az elérhetetlensége vonz... de ez nem számít, ha egyszer tényleg úgy érzel, ahogy most én, hogy enélkül féléletet élsz.

ne dobd el magadtól a fontos dolgokat, és ne dobj el magadtól senkit, akit szeretsz. nekem csak ő kell karácsonyra :) - akit korábban eldobtam magamtól.

minden nap azt hiszem, hogy ennél már nem lehet rosszabb. és minden másnap bebizonyosodik, hogy de igenis lehet ... 

nem akarok belesüllyedni ebbe a hangulatba, de sokszor nincs erőm küzdeni ellene. elveszíteni valaki nagyon fontosat az életünkből olyan, mintha gyászolnánk - a gyász különböző szakaszain ugyanúgy túl kell esni: 

sokk

tagadás

kontrollált szakasz

bűntudat

tudatosulás

düh

belenyugvás

én jó ideje a tagadásnál tartok. "az nem lehet, hogy..." ... mintha az egész egy rossz álom lenne. csak ébrednék már fel.

a kossuth téri józsef attila-szobor megmaradásáért vívott szélmalomharc kapcsán olvastam mostanában ezt a két józsef attila verset, melyek címe: józsef attila :) szerintem mindkettő másképpen, de zseniális:

József Attila

József Attila, hidd el, hogy nagyon szeretlek, ezt még anyámtól örököltem,

áldott jó asszony volt, látod, a világra hozott

Az életet hiába hasonlítjuk cipőhöz, vagy vegytisztító intézethez, mégiscsak másért örülünk neki

Naponta háromszor megváltják a világot, de nem tudnak gyufát se gyujtani, ha így megy tovább, nem törődöm vélük

Jó volna jegyet szerezni, és elutazni Önmagunkhoz, hogy bennetek lakik, az bizonyos

Minden reggel hideg vízben fürdetem gondolataimat, így lesznek frissek és épek

A gyémántból jó, meleg dalok nőnek, ha elültetjük a szívünk alá

Akadnak olyanok, akik lovon, autón és repülőgépen is gyalog vannak, én a pacsirták hajnali énekében heverészek, mégis túljutottam a szakadékon

Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat, gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.

(1924)

József Attila

Vidám és jó volt, s tán konok,

ha bántották vélt igazában.

Szeretett enni, s egyben másban

istenhez is hasonlított.

Egy zsidó orvostól kapott 

kabátot és a rokonok

úgy hívták: Többé-itt-ne-lássam.

A görög-keleti vallásban

nyugalmat nem lelt, csak papot -

országos volt a pusztulásban,

no de hát ne búsuljatok.

(1928)

és a film. amiről elneveztem ezt a blogot, mert már látatlanban is tudtam, hogy zseniális. pedig a legújabb woody allen-ekre szerintem nem feltétlenül volt ez igaz, mégis tudtam, hogy ez az én filmem - és így is lett:) 

és mintha csak nekem szólna, a legnagyobb jelenetben örök szerelmem, Adrien Brody alkot:

a tévéhez leültünk

megnézni azt a filmet

amiről a műsorújság

megírta, hogy nagyon sok

vér fog majd folyni benne,

és ennek mind a ketten  

örültünk, mert szeretjük

a filmeket, amikben

nagyon sok vér folyik. te

két fázós lábad akkor

pólóm alá bedugtad,

kis talpad ráhelyezted

kövér, meleg hasamra,

úgy néztük ezt a filmet,

pisztáciát is ettünk.

de gyorsan elfogyott, és

félóra múlva kábé 

szép, szőkített fejecskéd

a mellkasomra tetted,

én kissé hátradőltem,

a vállad átkaroltam,

és elnyomott az álom.

most arra ébredek fel,

hogy vége már a filmnek,

a farpofák sajognak,

jól elzsibbadt a lábam,

és el van gémberedve

a vállam is rohadtul,

fejem nem dönthetem meg,

nincsen mögötte támasz,

valami ócska pornót

sugároz a csatorna,

éjfél is régen elmúlt.

a távirányítóért

nyúlnék, de el nem érem,

van egy pohárnyi kólám,

miből kiment a szénsav,

de azt sem érem el, mert

te rajtam fekszel éppen,

szemed becsukva tartod,

a szád kinyitva félig,

meleg fuvallatocskák

szállnak nyakamra onnét. 

kívánhatnék-e a többet? 

(varró dániel)